A középiskola elvégzése után nagy dilemmával találja szemben magát a tanuló. Hova tovább? Nagy százalékban a tanulók Főiskola vagy Egyetemi képzésre jelentkeznek, ott képzelik el a jövőjüket.  Ilyenkor van a nagy számolgatás a pontokkal, többletpontokkal kapcsolatban, és az első kérdések itt merülhetnek fel bennük, a többletpontokkal kapcsolatosan.

A Magyar Felsőoktatásban szerintem rosszul vannak megállapítva a többletpontok, és azok elosztása. Először is a nyelvvizsga és az azzal járó pluszpont. Miért? Miért jár pluszpont érte, ha az a diploma feltétele? Ha meg kell szerezni mindenáron, akkor miért járjon annak pluszpont érte, aki mondjuk 1 évvel korábban megcsinálta?

Másodszor: A sportteljesítmény után járó pluszpont. Egy Európa bajnoki helyezés, világbajnoki vagy olimpiai érem nagyon szép és becsülendő dolog. DE! Miért jár neki előnnyel például egy kézilabda EB bronzérem egy kommunikáció szakon? Miért kell azt a sportolót „előrébb tenni a listán”? Mi bizonyítja, hogy a kommunikáció szakra ő érdemesebb, vagy rátermettebb, tehetségesebb, mint például az, akit pont ő tolt le a felvettek listájáról?

Hátrányos helyzetért járó pluszpont kényes kérdés. Mi számít hátrányos helyzetnek? Ez szerintem nincs egyensúlyba hozva. Az egyik szülő csak 8 általánost végzett? Hátrányos helyzetű a gyermek, jár neki a pluszpont. De tényleg rászolgál arra a pluszpontra ennyi miatt?

 Vagy a kisebbséghez való tartozás is „túl nagy” előnnyel jár. Nem egyszer hallani középiskolásoktól hogy: „bezzeg ha terhes lennék és roma..”  Szerintem ez is azt bizonyítja, hogy a pontelosztások között nincs egyensúly.

De ha eltekintünk a felvételi pontoktól és többletpontokról, és áttérünk a szociális ösztöndíjra vagy a kollégiumi elhelyezésekre, itt is nagyon sok egyenlőtlenséget találunk. Egyik szülő reumás? Jár a szociális ösztöndíj és még sorolhatnám. Elmegyek és bejelentem a lakcímemnek az egyedül élő nagymamámat, amikor én közben a családomhoz járok haza minden hétvégén? Pluszpont a kollégiumi felvételinél.

Itt azonban sokkal árnyaltabba a helyzet, a bürokrácia és a korrupció felfedi már itt a fejét, az ÖSSZES főiskolánál. Személyes tapasztalataim is vannak az ügyben, olyanok kapnak kollégiumi szobát vagy apartmant, akik egyébként nem is lennének jogosultak rá, csak jó ismerőseik vannak jó helyeken, és itt előjöhet megint a sport vagy a HÖK-ös ismertség. Az esetleg, aki 500 Km-ről jár be tanulni, az meg vagy nem kap kollégiumot, vagy a legrosszabbat ítélik meg neki, és annak is örülhet.

Másik kedvencem: A főiskola és a különböző sportegyesületek szoros összefonódásának eredménye: adott egy tehetséges játékos, hogyan csábítsuk a csapatunkhoz? Elintézzük, hogy a neki tetsző szakra felvételt nyerjen a főiskolán, és egy kollégiumi szobát is „hozzácsapunk”, és akkor minket választ. Az nem számít, ha az adott szakhoz se köze, tehetsége, és motivációja sincs.

A főiskolákon szerintem egyfajta „mini parlament” működik, megvannak a fejesek, akikkel megéri jóba lenni, és akkor mi is jól járunk, itt Közgép helyett HÖK van, és az ott lévő emberek „nyernek” meg mindent, amíg egyes városok stadiont kapnak, addig itt az emberek pályázatokat nyernek meg, ingyen belépőket, bérleteket kapnak, és egyéb kiváltságokban részesülnek. Itt mentelmi jog helyett egyéni tanrend van.

Egy teljes átvilágítással szerintem rengeteg mocskos dologra derülne fény, fejek hullanának szép számmal, de tudom, hogy ez most még nem fog megtörténni, de talán egy szép napon majd mindenki azt kapja, ami jog és pont szerint megilleti.